A borturizmus napjaink magyar turizmusának legdinamikusabban fejlődő területe a kisebb, interdiszciplináris jellegű területek közül. Hazai jelentőségét több tényező is alátámasztja. Magyarország jelentős hagyományokkal büszkélkedhet a borkultúra terén, ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen a világ borpiacán. Turisztikai desztinációként sikeresebb, mint borexportőrként. Ezért a magyar bor megismertetésének, a bormarketingnek a leghatékonyabb formája éppen a borturizmus kihasználása lehet. Ez természetesen pozitívan hathat a turizmus egészére, hiszen a turisztikai kínálatot szélesíti.
A borturizmus azonban hozzájárul más turizmus-ágak fejlődéséhez is. Nyilvánvaló, hogy erősíti a minőségi gasztronómiai kínálatot – egyre-másra nyílnak minőségi vendéglők Badacsonytól Mádig. Úgyszintén evidens, hogy a szállodák, panziók fejlődéséhez is hozzájárul, hiszen borkóstolás után nem tanácsos autóba ülni. De emellett különleges hotelek is fejlődnek, ahol még a spa szolgáltatás is a borból, illetve a szőlőből készült termékeken alapszik. Örvendetes az ilyen wine-spa hotelek számának gyarapodása, amelyekkel ma már lassan Magyarország felzárkózik a nemzetközi élvonalhoz.

Az ilyen spa-termékek azonban további lehetőségeket kínálnak: komplex turisztikai termékké fejlesztve, márkázva ezek lehetnének a magyar turizmus felbecsülhetetlen marketingértékű exporttermékei, amelyek a borokat, a borturizmust, valamint Magyarország vezető turisztikai ágát, az egészségturizmust és népszerűsíthetnék. Az ilyen fejlesztésekhez azonban komoly összefogás és központi források szükségesek. Ezt részben ma is támogatják az EU-s források: a turisztikai klaszterek indítása alkalmas szervezeti forma lehet a fejlesztésekhez.

A klaszterek jellegüknél fogva alkalmasak a turizmus hálózatosodásának elősegítésére. Nyilvánvaló, hogy a borászatok egyenként se a fejlesztésekre, se a kész spa-termékek piacra vitelére nem alkalmasak, de egymással, valamint a fejlesztésekben kompetens szereplőkkel összefogva szép eredményekre lehet számítani. Már ma is léteznek borturisztikai klaszterek, de ezek elsősorban a meglévő kínálat hasznosítására jöttek létre.

Amennyiben komplexebb hálózatok is alakulnak, akkor várható, hogy szervesebbé válhat a borturizmus és az egyéb turizmus-ágak kapcsolata, sikeresebbé az adott térség turizmusa, hiszen ma már a turizmus sikerének talán a legfőbb kritériuma a komplex kínálat kialakításának képessége. A borturizmus a gasztronómia és a spa mellett számos más turizmus-ággal is kombinálható, hiszen a helyszínekből következik a kiránduló turizmus fejlesztésének lehetősége, vagy említhető a szaporodó bor-múzeumok száma is.

Természetes igény egy jó fürdő közelsége is. A borturizmus megtermékenyíti a hazai pálinkaturizmust is, ahol hasonló folyamatok mennek végbe.

A bor kitüntetett szerepe

A bor azonban az italok közül különleges helyet foglal el. Ennek több oka is van: az alapanyag, a szőlő különlegessége, a tradíciók, történelmi hagyományok, a készítéshez szükséges speciális szakértelem, a meglehetősen nagy minőségi különbségek, a sokrétűség, sokféleség, továbbá a gasztronómiával történő kiváló párosíthatóság. Ehhez járulnak a szőlőtermesztéshez, valamint borkészítéshez szükséges speciális feltételek: szőlőt csak speciális, megfelelő éghajlattal és talajjal rendelkező helyeken lehet megfelelő minőségben termelni, bort leginkább a mai városi ember számára kuriózumnak számító pincékben szokás érlelni és tárolni. Ezekhez ráadásul többnyire a vidéki élet, a kézművesség érdekessége is társul, illetve a borkészítéshez a borász speciális, intuíciót sem nélkülöző, a bort szeretők számára kifejezetten érdekes szakértelme. Mindezek következtében a bor termőhelye a bort szerető turisták számára turisztikai vonzerőnek számít.

Különösen igaz ez, ha ez a termőhely

− Híres, jó boroknak a termelési helye

− Szép természeti környezetben található

− Hagyományosan érintetlen, esetleg a turizmus igényei szerint fejlesztett infrastruktúra található ott (pl. látványpince, borvendéglő)

− Ismert borász várja a vendégeket

− Érdekes eseményeket szerveznek (ezek közül értelemszerűen az egyik legérdekesebb maga a szüret)

Ha a termőhely közelében további számottevő turisztikai vonzerőt is találunk, akkor természetesen nagyobb eséllyel választják az odautazást a potenciális vendégek. Ha az út elsődleges motivációja a borral kapcsolatos, akkor borturizmusról beszélhetünk. Mivel a fentiek akár önmagukban is elég motivációt jelenthetnek, ennek tiszta formája is megfigyelhető. Emellett jellemző az is, hogy az elsődleges motiváció más, de a borturisztikai kínálat jól kiegészíti az elsődleges motivációt jelentő turizmusfajtát. A bor az a speciális termék, amely mind a helyi kézműves kultúra, mind a tömegkultúra, illetve a magas-kultúra része, termelőinek és fogyasztóinak köszönhetően.

A bor termelése ugyan lehet nagyüzemi jellegű, de a minőségi borok esetén még a mai napig jellemzőbb a hagyományos, kézműves jellegű szőlészet és borászat. A minőségi borok mellett a bortermelők piramisának alját a legtöbb tradicionális bortermelő országban a kis gazdaságok adják. Ezek a gazdaságok önmagukban is érdekesek a városi ember számára, de természetesen a kézműves borászkodás az, ami a borturizmus elsőszámú vonzerejét jelent.

A bor fogyasztása a tömegkultúra része. Ennek nagyon sok fajtája van az alkoholivás motiválta kocsmázástól a műértő kóstolásig, az étkezésekhez fogyasztott bortól a baráti beszélgetések mellé ívott borokig, de egyértelmű, hogy a bort mindenki ismeri, és széles rétegek szeretik. Az iparosodott világban a bor tömegkultúrája a fogyasztók lakhelyéhez kötődik, és elsősorban a vendéglátó helyeken, illetve az otthon történő borfogyasztást jelenti. Azonban éppen ez teremti meg az igényt a termőhelyek, pincék meglátogatására, a borturizmusra. A bor speciális szerepe, történelmi hagyományai miatt egyben a magas¬kultúra része is. Különösen az irodalomban kitüntetett a szerepe. Elsőként a borról, borivásról szóló perzsa verseket kell említeni, de a Római Birodalom irodalmában éppen úgy jelen van, mint a középkori, vagy jelenkori európai és magyar irodalomban. A bor és a borfogyasztás ilyen megjelenítése szintén elősegíti a borról alkotott általános pozitív kép kialakítását, ami a fogyasztás mellett a borturizmust is ösztönzi.

A borturizmus sokfélesége

Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes típusokat, melyek legfontosabbjai közvetlenül vagy közvetve a bor kóstolásához kötődnek:

− pincelátogatás, borkóstoló (ezen belül pincében történő borfogyasztás, illetve minőségi, általában kóstolósoron alapuló borkóstolás)

− borút kialakítása, borkóstoló túra

− borászok szálláskínálata, vendéglátása

− borvendéglők borvidékeken

− bor és egyéb turizmus összekapcsolása (pl. wellness)

− bortrezor, vendégek pincészetekhez kötése

− borfesztivál

− szüret, szüreti fesztivál

− borértékelés, borvásár kereskedőknek

− borral foglalkozó civil és szakmai szervezetek utazásai

− gasztronómia

– borest, esetleg kulturális programmal, borbál

− újbor (Beaujolais, Márton nap)

− borakadémia, oktatás

Ezek közül a legtöbb borturizmus-fajtához társul, vagy társítható a gasztronómia is. Egy gasztronómiai estnek is elengedhetetlen eleme az ételekhez illő borok jelenléte, de ezeket többnyire a helyi lakosoknak szervezik, csak ritkán jelentenek turisztikai eseményt. A borturizmus révén azonban a turistáknak is bemutathatók a borokhoz illő gasztronómiai termékek. Ki kell emelni, hogy egyre több borfesztivál egyben vendéglátósok bemutatkozó-helyéül is szolgál. Hazánkban erre a legjobb példa a Bikavérünnep Egerben, ahol az egyes borászatokhoz egy-egy étterem társul, és a borhoz hasonló módon lehet ételkóstolást is választani.

Összefoglalásként leszögezhető, hogy a borturizmus szerencsére nagy lépésekkel fejlődik Magyarországon, de éppen erre alapozva még számos lehetőség feltáratlan, illetve a mainál sokkal jobban kihasználható. Ezek közül a spa-termékek fejlesztése, a hálózatosodás elősegítése, valamint a komplex turisztikai termékek fejlesztése és együttes piacra vitele emelhető ki.