Bár napjainkban a korábbi évek tömegtermelése következtében némileg háttérbe szorult ez az ismeretlen eredetű vörös szőlőfajta, könnyű termeszthetősége következtében az ország csaknem minden táján elterjedt. Gyümölcsös illatát, fűszerességét a mainál sokkal jobban ki lehetne aknázni. Szép példája ennek a soproni Weninger szőlőbirtok ahol testes, harmónikus borok születnek.

"A sok éven át nálunk Kékoportónak nevezett, Portugáliából (egyes szerzők szerint Ausztriából) származó illatos piros szőlőfajta. Közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevelő tőkéjén középnagy, vállas, tömött fürtök teremnek. A Kékoportóból készülő fajtaborok igen jellegzetesek, finom csersavtartalmuk gyümölcsös illat és ízviláguk meghatározó. Hazánkban leginkább az Egri, a Villányi, a Szekszárdi és a Hajós-Bajai borvidéken terjedt el.
2004-től kezdődően hazánkban a megszokott Kékoportó helyett Portugiesernek kell nevezni ezt a fajtát. "

"A gyakorta egyszerűen a ""borok királyának"" titulált vörösbort adó szőlőfajta korábban Kékburgundi, illetve Kisburgundi néven volt ismert hazánkban.
Mind több hazai borászat dicsekedhet kiváló Pinot Noir borokkal, s ezek a gazdag, elegáns és inpozáns vörösborok pillanatok alatt belopták magukat a fogyasztók szívébe. A fiatalon bogyós gyümölcsökre emlékeztető, illatos bor palackban is sokáig fejlődik, szelidül, érik."