Borvidekek
Az Ászár-Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.
A Balatonfelvidéki borvidék 1500 hektárnyi termőterülete, mely a Balaton Borrégió részét képezi, a tó északi partján, a Bakony déli, valamint a Keszthelyi-hegység déli és keleti lejtőin, festői szépségű medencék által tagolt, dimbes-dombos tájon fekszik. A borvidék - eltérő földrajzi és ökológiai adottságai miatt - három körzetre tagolódik: a káli, a balatonederics-lesencei és a cserszegi körzetre. Rendkívül változatos talaja (agyag, márga, mészkő, homokkő és vulkanikus eredetű bazalttufa), a hegyek szélárnyéka és a Balaton víztükrének fényvisszaverő, hősugárzó hatása miatt a szőlőterületek jelentős része mediterrán mezoklímával rendelkezik, és évente mintegy 2000 órán át élvezi a napsütés áldásos hatásait.
A Gál Tibor, világhírű egri borász által felélesztett Nagygombos borház évszázadok óta ismert gyümölcsöseiről és kiváló szőlőjéről. A különleges adottságú terroirban felépült birtokot Mária Terézia idején a gödöllői Grassalkovich család, majd a Sina és Dauch családok telepítették be szőlővel, miután elődeink is felismerték, hogy Nagygombos kicsiben hordozza magában mindazt az értéket, amely csak a leghíresebb hazai borvidékek sajátja. A Mátraalja lankái között megbúvó birtok központjában az 1700-as években épült klasszicista Chateau áll, amelyet a lágy dombokon szőlők sora és cseresznyefák ölelnek körül. Igazi klasszikus nagybirtokká az 1800-as évek közepén épült pince és az ahhoz kapcsolódó újabb szőlőtelepítések tették e területet.
A borvidéki rangra csak 1998-ban emelkedett, 3145 hektár termőterületű, három körzetből (tolnai, tamási és völgységi) álló Tolnai borvidék szőlő- és bortermelése korántsem új keletű. A szőlőtermesztés kezdeteiről ugyan pontos ismeretekkel nem rendelkezünk, de mérvadó következtetések szerint hagyományai jó néhány évszázadra tekintenek vissza. A tolnai szőlők többnyire enyhe lejtésű, délies kitettségű, védett domboldalakon, lankákon létesültek. A borvidék legfontosabb, szinte egyedülálló felszíni képződménye és így leggyakoribb talajképző kőzete a lösz. Rétegvastagsága egyes helyeken, például Hőgyész környékén, eléri a 70 métert is.
A 2143 hektárnyi területű Balatonfüred-Csopaki borvidék a Balaton északi partján, az Alsóörstől Zánkáig húzódó hegyláncolat lejtőin, enyhe lankáin és a hegyek által közrefogott számos völgy és medence oldalain található. Klímaviszonyai kiegyenlítettek, szélsőségektől mentesek. Az évi középhőmérséklet 10-10,5 °C, de Tihany körzetében eléri a 10,7 °C-ot.Villány
Hazánk legismertebb, 2100 hektárnyi szőlőterülettel rendelkező borvidéke, amely ma (még) több vonatkozásban is "leg"-nek számít boros régióink között. Villány egyfelől a legdélebbi borvidékünk, ennek köszönhetően a legmelegebb, szinte mediterrán klímájú terület. Itt található az ország talán legismertebb (és egyben legdélebbi) dűlője, a Kopár, és itt ismerték fel a borászok leghamarabb a minőség és az összefogás erejét egy borvidék fejlődésében és sikerében. Ugyancsak villányi az ország legnagyobb nevű és a borturisták által legnagyobb számban látogatott pincészeteinek jó része.
A borvidék két körzetre osztható, a villányira és siklósira, melyek közül - a természeti adottságoknak köszönhetően - az előbbi vörös-, míg az utóbbi fehérbortermelő terület. A villányi szőlők főként a Mecsek kedvező kitettségű, déli lejtőin találhatók, a siklósiak pedig a névadó város környéki alacsonyabb terület szelíd lankáin fürdőznek az évente átlagban 2000 órát meghaladó napsütésben. A telek viszonylag rövidek és enyhék, hazánkban mindig a Szársomlyó oldalában fakad először a szőlő. A vidék legfontosabb talajképző kőzete a lösz, mely - különösen a Villányi-hegység déli lejtőin - márgás, vörösagyagos, magas mésztartalmú részekkel tarkított.
Noha a fehér- és a kékszőlő-fajták aránya nagyjából azonos, mégis elsősorban a nagytestű, zamatos villányi vörösek szereztek maguknak hírnevet. A legismertebb szőlőfajta a portugieser, amelynek jó ivású, könnyed, gyümölcsös bora mára a vidék szimbólumává vált. Ugyancsak nagyon jól érzik magukat a bordeaux-i fajták, különösen a cabernet franc és a merlot, a kékfrankosnak pedig legtömörebb hazai változataival találkozhatunk itt. A vörösek igazi déli stílusúak, mély színű, intenzív illatú, testes, markáns tanninú borok, amelyek kiválóan alkalmasak fahordós érlelésre. A fehérborszőlő-fajták közül a késői érésűek is biztonsággal termeszthetők Siklós környékén, boruk telt, tüzes, illat- és zamatanyagban gazdag. A fő fajták az olasz rizling, a hárslevelű és a muscat ottonel.
A hazai szőlőtermesztés Villány környékén támaszkodik a legrégebbi hagyományokra. Első nyomai az i.e. 30-14 között uralkodó Augustus idejéből valók, ezt a római tradíciót folytatták aztán honfoglaló őseink. A kékszőlő-fajták uralmát a borvidéken a rácoknak köszönhetjük, akik - a törökök elől menekülve - ide is elhozták magukkal a kadarkát és a hagyományos vörösbor-készítési technológiát. De Villány nemcsak a rácoknak, hanem a XVIII. század folyamán - egy pestisjárvány után - a vidékre betelepült sváboknak is sokat köszönhet, ők honosították meg a portugiesert, és ugyancsak ők alakították ki a sokfelé még ma is látható pincéket, pincejáratokat. A filoxéravész idején a szőlőültetvények elpusztultak, az azt követő rekonstrukcióban kiemelkedő szerepe volt a Teleki család világhírű alanynemesítői tevékenységének. Az 1980-as évek végén - a nagyüzemi termelés nyűgétől megszabadulva - a helyi kistermelők saját borkészítésbe fogtak, és a világfajták bevezetésére, minőség- és piacorientált hozzáállásra, valamint a folyamatosan bővülő szolgáltatást nyújtó borturizmusra alapozva az ország leghíresebb borvidékévé tették Villányt, mely már 1987-ben elnyerte a "Szőlő és Bor városa" megtisztelő címet. S noha az eltelt másfél évtized alatt a családi pincészetek egy része tőkeerős vállalkozássá vált, akár több százezer palackos éves kapacitással, sőt, a nagybefektetők is megjelentek a vidéken, az ide látogató borkedvelő még mindig családias vendéglátással, jó borokkal és egy kedves vidéki településsel találkozhat Villányban.
A mintegy 5000 hektár területű Egri borvidék a Bükk-hegység dél lankáin terül el. Fekvését tekintve (északi szélesség 47°90') a világ legészakibb szőlőtermő területei közé tartozik, és ez az adottság nagyban meghatározza a telepíthető szőlőfajtákat és a készíthető borok stílusát. A borvidék éghajlata az országos átlagnál hűvösebb és szárazabb, a kontinentális klímára jellemző változékonyság azonban mérsékeltebb, köszönhetően a Bükk hegyvonulatainak, melyek a területet megvédik az északi, hideg légáramlatoktól. A legtöbb napsütés a szőlő érése szempontjából különösen fontos nyár végi-ősz eleji időszakban jellemző. A talaj rendkívül változatos, legnagyobb részt vulkáni eredetű riolittufa, amely más, pozitív tulajdonságai mellett, viszonylagos puhaságának köszönhetően azt is lehetővé tette, hogy lenyűgöző hosszúságú és összetettségű pincerendszereket vájjanak bele a borvidék szinte teljes területén. Meg kell említenünk, hogy Egernek van egy sok szempontból elkülönülő, egyszersmind kiemelkedő adottságú területe, a Nagy-Eged, amely lassan a borvidék kultikus tisztelettel övezett termőhelyévé válik. 501 méteres magasságával a Nagy-Eged-hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőtermő területe, egyedülállóan meszes talaja, déli fekvése és szinte mediterrán klímája mind arra predesztinálják, hogy nagy borok szülőhelye legyen. Szerencsére néhány, a terroir megkülönböztetett szerepében hívő egri borász, Bukolyi László, Lőrincz György, a Gál és a Monarchia Pincészet, az utóbbi években ismét művelésbe vonta a '70-es évek óta elhanyagolt területet, és első, innen származó boraival bizonyította is a hegy kivételes adottságait.További hírek
A miniszter a fehér borokat tartalmazó borkiválóságok 2015-ös könyvét bemutatva közölte, az idén várhatóan Magyarország ismét nettó borexportőrré v...
A MASOSZ második alkalommal döntött az általa alapított Par Excellence díj nyerteseiről. Az elismerésben olyan személyek részesülhetnek, akik kieme...
Meghaladhatja a tavalyit az idén készülő új bor mennyisége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) becslése szerint 2015-ben összesen 2,78 millió ...
Hírek a nagyvilágból
Hazai étterem és borászat is díjat kapott az Európai Bor- és Gasztronómiai Egyesületek Szövetségének XII. Kongresszusán.
Csupán néhány nap van hátra a november 12-14. között második alkalommal rendezett ProWine China szakvásárig, amelyet a sanghaji nemzetközi vásárvár...
Belépés Regisztráció
Copyright © 2010 csakmagyarbor.hu I Minden jog fentartva!