A 2010. évi katasztrofális időjárási körülmények hatására a szokásos évi 350 millió liter bor helyett, becslések szerint csak 160 – 190 millió liter került országos szinten a pincékbe. A kár óriási, literenként 200 forinttal számolva 32 – 38 milliárd forint veszteség érte az ágazatot. Ilyen mértékű terméskiesésre egyetlen magyar borász sem emlékszik. A borhiány azt eredményezheti, hogy néhány borfajta már az év első felében eltűnhet az áruházak polcairól. – olvasható az évi 11 millió palack bort és pezsgőt forgalmazó Varga Pincészet gyorselemzésében.

A szőlő általában nagyon stabilan hozza magát, 20 – 25 százalékos terméskiesés is rendkívülinek számít. A legutolsó szüreti eredmények pedig éppen ennek kétszeresét mutatják. Az ágazat évek óta túltermeléssel küzdött, de ahogy a mezőgazdaságban gyakran előfordul, a túltermelési válság hiányválságba csapott át. A borhiány első jelei már látszanak, az utolsó negyedévben csökkent az akciók száma, csökkent az árengedmények mértéke, és több pincészet 15 – 20 százalék körüli áremelést jelentett be. A szokatlanul nagyobb arányú áremelkedést részben indokolja a szőlőárak 2010. évi, fajták szerint 40 – 100 százalék között ingadozó áremelkedése valamint az is, hogy a pincészetek többsége három éve nem emelte az árait.

Az igazi ok azonban nyilvánvalóan az, hogy a pincészetek az év második felében várhatóan több fajtából nem fogják tudni kielégíteni az igényeket. A hiány természetesen nem fogja érinteni az 1000 forint feletti és a 300 forint alatti árszegmenst. A drága borokból a válság nagy készleteket halmozott fel a termelőknél, az olcsó borok többsége pedig olyan fantázia vagy fajta megnevezéssel és földrajzi megjelölés nélkül kerül forgalomba, hogy olcsó importborokból is előállítható, így szinte korlátlanul forgalmazható – áll az elemzésben.

A hiány mértékével egyetért Müller István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója, abban viszont eltér a véleménye, hogy milyen következménye lesz a tavalyi siralmas szőlőtermésnek. Álláspontja szerint az egyes pincészetek annak függvényében értékelik a piacot, hogy maguk például importálnak-e szőlőt vagy bort, s azt értékesítik-e itthon. Müller István úgy látja, hogy a hiány ellenére a borok ára nem nagyon emelkedhet az üzletekben, miután a pincészetek már megkötötték a szállítási szerződéseiket. Drágulhatnak ugyanakkor a borok a vendéglátás bizonyos szegmenseiben illetve a pincészetek helyi kínálatában – írja az Origo.