Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy 2010-ben az emelt jövedéki adó ellenére sem érte el a jövedéki adóbevétel a korábbi évek szintjét. További nominális adóbevétel-csökkenéssel kellett volna számolni a gyártók szerint, ha a kormányzat emelte volna az adóterhet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint tavaly az egyéb termékek jövedéki adója elnevezésű számlára – amelyre az alkoholtermékek mellett a sör, a köztes alkoholtermékek, a pezsgő után befizetett jövedéki adókat utalja az érintett 220 gazdálkodó (belföldi előállító, tagállami kereskedő és importőr) – mintegy 83 milliárd forint érkezett.

Az pontosan nem különíthető el, hogy mekkora az alkoholtermékek után befizetett jövedéki adó, de a vámhivatal korábbi tapasztalatai alapján hozzávetőleg a teljes összeg 47 százaléka származik ebből, és ugyanekkorra tételt képvisel a sör után megfizetett teher.

Nem tudni az italgyártók és a kereskedelmi főzdék által forgalomba hozott pálinka után befolyt bevétel nagyságát sem. Mivel azonban a bérfőzött pálinka után megfizetendő összeg egy külön számlára érkezik, arról már pontosabb adatai vannak a hatóságnak. A korábbi években átlagosan nyolcmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek a lakossági pálinkafőzésből, 2010-ben azonban a házi főzés legalizálásával jókora összegtől esett el az állam.

A NAV adatai szerint tavaly mindössze 2,8 milliárd forint volt az ebből származó bevétel, amelynek túlnyomó része még az első félévben, a magánfőzés szeptemberi bevezetése előtt folyt be a költségvetésbe. (A vámhivatal honlapján elérhető jövedéki hírlevél tanúsága szerint az első háromnegyed évben bérfőzési szeszadó címen 2,7 milliárd forintot fizettek meg a szeszfőzdéken keresztül.)

A magánfőzés bevezetését követően – tekintettel arra, hogy a bérfőzésben előállított pálinka esetében háztartásonként legfeljebb évi 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni – a 2009. év azonos időszakához képest hozzávetőleg négy százalékára esett a bérfőzésből származó adóbevétel – mondta Suller Attila, a NAV vám és jövedéki szóvivője. Az idei bevételi előirányzatokról egyelőre nincs pontosabb adat, mivel a nemzetgazdasági tárcánál még csak most folyik a bevételi tervek egyeztetése.

Elsősorban az év elején 10 százalékkal megemelt üzemanyagok után fizetendő jövedéki adónak – és az emiatt megemelkedő visszaigényelhető összegeknek – „köszönhető”, hogy tavaly mintegy 2,9 százalékkal többet tudtak visszaigényelni a termelők a mezőgazdasági célokra felhasznált üzemanyagok árából. A NAV adatai szerint közel 22 milliárd forintnyi volt az adó-visszatérítés a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben felhasznált gázolaj után.

Szintén az adóemelés az oka, hogy az egyéb üzemanyagok esetében a csökkenő szabadforgalom mellett is 4,5 százalékkal, 511,4 milliárd forintra nőtt az adóbevétel 2009-hez képest. A motorbenzin-felhasználásban egyértelműen kimutatható a lakossági fogyasztás visszaesése, a kereskedelmi jellegű gázolaj-felhasználás pedig stagnált. A gázolaj vártnál kisebb bevételtöbbletét pedig egyértelműen a vártnál nagyobb mezőgazdasági visszaigénylés okozta.