A Kunsági Borvidék – amely benyúlik Pest megyébe is – jelentős termelője Birkás Menyhért, a szabadszállási Dunavölgye Borászati Kft. borásza. Elmondta: a szüretet augusztus végén kezdték a Cserszegi Fűszeressel, amelyből az előző évinél lényegesen nagyobb mennyiséget és jobb minőséget találtak a tőkéken. Az elmúlt hetek időjárása különösen kedvezett a szőlő érésének.

Megkezdték a Rizlingszilváni szedését is, majd a Chardonnay és a rozé fajták következnek. A minőségi fehér szőlőfajták kilónkénti induló ára 85, míg a piros szőlőé 90 forint.

A pincészet minőségi borok értékesítésével foglalkozik, mert tapasztalatuk szerint megnőtt a kereslet ezek iránt. Emellett újabb ültetvények telepítésébe is belekezdtek, ezért a jövőben várható nagyobb mennyiség értékesítése érdekében külföldi piacokon is szeretne a cég megjelenni. Az elmúlt években a pincészetnek sikerült értékesítenie palackozott borait.

Bács-Kiskun megye déli része a Hajós-Bajai Borvidékhez tartozik. A terület egyik ismert borásza Sümegi József, a Sümegi és Fiai Szőlőbirtok és Pincészet – Keller Kft. pincészet tulajdonosa. A szüretet ők is két héttel korábban, az Irsai Olivér fajtával kezdték, majd a Cserszegi Fűszeres fajtával folytatták, és megkezdték a Zweigelt szedését. Az Irsai Olivért 17-18 cukorfokkal szüretelték, sőt, néhol 18,5 fokos mustot is préseltek. A Cserszegi Fűszeres cukorfoka a 19-20 fokot is elérte, miközben a savtartalmát is megtartotta.

Sümegi József szerint ez jelzi az évjárat jó minőségét, de összességében elmondható, hogy mennyiségben és minőségben is felülmúlja az idei termés a tavalyit.

Hangsúlyozta: országos szinten 400 ezer tonna szőlőtermésre számít a Hegyközségi Nemzeti Tanács. Ebből a Hajós-Bajai Borvidéken 15 tonna várható, amely az átlagost meghaladó mennyiség. A borász szerint a felvásárlási árak alapján talán a termelők is elégedettek lesznek. A fehér szőlőkért minőségtől függően 75-100 forintot kapnak kilónként. A kékszőlők esetében is hasonló a felvásárlási ár, amely azt mutatja: egyre keresettebbek a fehér borok a piacon.

A borászat külföldre is exportál: jégbort szállítanak Kínába, palackos minőségi bort Ausztriába és Németországba, de egy keveset a skandináv országokba is.

Sümegi József hangsúlyozta: a jó minőségű, ám olcsó bort lehet jól eladni, mert ma, amikor a kereslet nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is mérsékelt, a minőség fontos szempont, de az ár legalább ilyen meghatározó. Aki minőségi bort nem tud készíteni, az kimarad a piacról – húzta alá. Az értékesítéshez jó marketing is szükséges, de ők eddig még minden évben találtak vevőt a boraikra – fűzte hozzá.

A helyi kormányhivatal földművelésügyi igazgatója arról tájékoztatott: Bács-Kiskun megyében összesen mintegy 20 ezer hektárnyi szőlőültetvény található, amelyből körülbelül 18 ezer hektárnyi a termő tőke. A szüret a szántóföldi növénykultúrák zömének betakarításához és a többi gyümölcs szedéséhez hasonlóan a megszokottnál hetekkel előbb, a fehér, illatos fajtákkal már augusztus 20. előtt megkezdődött.

Farkas Zoltán elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján a termés mennyisége megyei átlagban jobbára közepes – hektáronként átlagosan 7-8 tonna -, ám a minőség kiemelkedően jó. Idén az átvételi árakra sem lehet panasz, hiszen az elmúlt évinél lényegesen több pénzt adnak a felvásárlók a megyében termett gyümölcs kilójáért.

A korai, illatos szőlőért például 100-140, míg a vegyes fehér fajtákért 70-100 forintot kaptak, illetve kapnak a gazdák, akik közül azonban 2011-ben többeknek is súlyos veszteségeket okozott a május 5. és 7. közötti erős – helyenként fagyokkal is járó – lehűlés.

Akadnak olyan területek, ahol a 100 százalékot is megközelíti a terméskiesés mértéke – fogalmazott a földművelésügyi igazgató jelezve, hogy az érintettekkel együtt a megyében közel 500 ültetvénytulajdonos nyújtott be fagykárra vonatkozó támogatási igényt a szeptember 1-jei határidő lejártáig.