Nem értik a külföldiek, mi a jó a túró rudiban

A túró rudihoz az egykori Szovjetunió egyik népszerű édessége adott ihletet a magyar tejipari szakembereknek a hatvanas években. Kétértelmű elnevezése miatt a termék annak idején alig kapott reklámot, népszerűsége mégis rohamosan nőtt. Túlélte a rendszerváltást is, ma hivatalosan két vállalat gyárthat ezen a néven citromos, csokimázzal bevont túrós édességet.

A két termék közül a Pöttyös hozza azt az ízvilágot, amelyen itthon generációk nőttek fel.
„A Pöttyöst 2004 óta exportáljuk »Dots« márkanéven, a kereslet a külföldi országok közül Romániában és Szlovákiában a legnagyobb” – mondja Nyeste Dániel, a FrieslandCampina marketingigazgatója. Ennek természetesen az is az oka, hogy ezekben az országokban sok magyar nemzetiségű veszi a terméket.

Voltak próbálkozások Olaszországban, Spanyolországban és Németországban is. „Tőlünk nyugatra és délre egyszerűen nem tudnak mit kezdeni egy édes, citromos, túrós édességgel, főleg hogy a túró jelentését sem lehet igazán elmagyarázni. Magyarországon évente több mint 100 millió darab fogy el a termékekből, a külföldi export ennek a töredékét teszi ki.”

Tokióban is szeretik a szalámit

A csaknem másfél évszázados Pick márka tulajdonosa a Pick Szeged Zrt. Szalámit több mint száz éve exportálnak, a 25 ezer mázsás éves termelés 95 százaléka már az 1900-as évek elején a mai Ausztria és Bosznia piacaira került.

A cégnek ezenkívül Oroszországban van leányvállalata, 2008-ban pedig Tokióban is nyitottak képviseletet. „A külföldi vásárlók a minőség, az élelmiszer-biztonság és a hagyományos magyar ízvilág miatt keresik a terméket” – mondja Szabó Andrea marketingigazgató.

Próbáltuk megtudni, hogy jelenleg mennyi szalámit exportálnak, és milyen országokban népszerű a termék, de a cég nem árult el részleteket.

Tokaj: a magyar borok egyelőre nem trendik

„A Tokaj Kereskedőház Zrt. évente 7,5-8 millió palackot ad el, ebből 3 milliót külföldön, összesen 24 országban értékesít” – mondja dr. Kiss István, a cég vezérigazgatója. „Az exportált borok nagy része, évi 2,5 millió palack a hagyományos kelet-európai piacokra kerül.”

A pincészet a válság idején kezdett jobban az exportra koncentrálni, mivel a hazai értékesítés csökkent. A hagyományos közép-európai (cseh, lengyel és szlovák), illetve az orosz piac mellett Szerbia, Bulgária, Horvátország, Kína és az Egyesült Államok is szóba jött, mint lehetséges célpiac.

Míg a nyolcmillió palack 60 százaléka kerül külföldre, az árbevételnek csak 40 százaléka folyik be onnan. Ennek az az oka, hogy a Magyarországon kedvelt drágább aszúk külföldön nem annyira népszerűek, ott inkább a száraz furmintot lehet jobban értékesíteni.

Kovács Antal sommelier és borkereskedő szerint a tokajit egyelőre nehéz jó áron értékesíteni külföldön. „A tokaji nevét ismerik ugyan, de a legtöbben nem tudják pontosan, miről is van szó – mondja. – Arról, hogy a borvidéken kiváló száraz borok is készülnek, sajnos fogalmuk sincs.” A borkereskedő már olyan érdeklődővel is találkozott, aki tokaji vörösbort keresett…

A szakember szerint mindez a marketing hiányából ered. A szocializmus idején Tokaj feledésbe merült, a „magyar bor” mint fogalom pedig azóta sincs „felépítve” a világpiacon, szemben például az ausztrál borokkal, amelyek fogyasztása kifejezetten divatosnak számít. „A magyar borok egyelőre sajnos nem számítanak trendinek, jó áron értékesíteni őket reménytelen küldetés.”

A tokaji sikeréhez először is tudatosítani kellene a külföldiekben a borvidék borfajtáit. Kovács Antal inkább Tokaj száraz boraira helyezné a hangsúlyt, az édes borok fogyasztása ugyanis világszerte csökken.- írja a nicafe.hu