A 2500 hektárnyi szekszárdi borvidéken körülbelül negyven mázsás átlagtermésre számítanak hektáronként, de sok kisebb termelő csupán egy-két mázsás termést jelentett a hegyközségnek – mondta Kelemen Erika hegybíró. Ez több területen a tavalyi termésnek a fele; 2009-ben a bátaszéki hegyközség területén 96, a szekszárdi hegyközséghez tartozó ültetvényeken 66 mázsa volt átlagtermés. A hegybíró szerint a minőség sem éri el a tavalyi termését, jellemzően a 15-ös, 16-os cukorfokú szőlőt szüretelnek le, a tavalyi 18-as, 20-as cukorfokkal szemben. A gyenge termés oka egyértelműen a kedvezőtlen időjárás, tavasszal jelentős volt a szélkár, később a peronoszpóra-, jelenleg a szürkepenész-fertőzés miatt számíthatnak a termelők kevesebb szőlőre – mondta a hegybíró.
A borvidéken, ahol az oportó, a zweigelt, és a fehér szőlőfajták betakarításán túl vannak, ugyanakkor a 2009-es 40-50 forintos felvásárlási árral szemben 80-100 forintos árra számítanak, és arra, hogy a kisebb termés miatt csökken a borvidék készlete. A HNT kimutatása szerint tavaly augusztusban 58 077, míg az idén ugyanabban a hónapban 79 640 hektoliternyi volt az óborkészlet a szekszárdi borvidéken. A hegyközségi adatok szerint az idei mennyiségből 64 298 hektoliter szekszárdi eredet oltalom alatt álló – korábban minőségi – vörösbor és 838 hektoliter bikavér.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adataiból kiderül, hogy a borkészlet országosan is 2,783 millió hektoliterről 2,928 millió hektoliterre nőtt. A növekedés nem egyenletes a huszonkét magyar borvidék között: az etyek-budai, a kunsági és a tolnai borvidéken jelentősen több az óbor, az egri, a mátrai és a balatonboglári borvidéken ugyanakkor csökkentek a készletek – írja az MTI alapján a Magyar Nemzet Online.