Perkovátz szerint a kékfrank a helyi gazdaságélénkítés eszköze. A „helyi” alatt Sopront és természetes vonzáskörzetét érti, így Ausztria egykor magyar területét is. Nyugati szomszédainknál egyelőre öt helyen lehet fizetni kékfrankkal, elsősorban a borairól ismert Weninger család vállalkozásainak a jóvoltából. Magyarországon viszont már több mint 350 elfogadóhelyet tartanak számon, így az üzemanyagok, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozó Full-Sopron Kft-t is. A Full-Sopron váltópénzként folyamatosan rendelkezik mintegy 700 ezer kékfrankkal, s munkatársai maguk is keresik az elfogadóhelyeket. Ott ebédelnek, ilyen fodrászüzletekben vágatják le a hajukat, kékfrankért vesznek szemüveget az optikusnál vagy tömetik be a fogukat a rendelőben.

Az ország pénzét az állam bocsátja ki, s törvény garantálja, hogy az ország területén kötelező azt elfogadni – magyarázza Perkovácz. A magánszemélyek viszont pénzhelyettesítő utalványokat is felhasználhatnak csereszközként, amennyiben rendelkeznek egy zárt közösséggel, melynek a tagjai az egymás közötti elszámolásban alkalmazhatják a helyi pénzt. A kékfrank esetében ez a Ha-Mi. A rendszert működtető szövetkezet csak tagjainak és partnereinek adhat kékfrankot, azonban a partner már idegeneknek is fölajánlhatja, ha ők elfogadják tőle.

A pénzügyi felügyeletek által hivatalosan engedélyezett helyi pénz mögött egyébként százszázalékos fedezet áll. Ez lehetne például ingatlan is, de a Ha-Mi a forint mellett döntött. Egy kékfrank egy forintot ér. Partner banknak egy magyar takarékszövetkezetet, nevezetesen a rajkait választották. Kékfrankhoz az jut, aki belép a működtető Ha-Mi szövetkezetbe, ahol mindenkinek, a jegyzett összegtől függetlenül egy szavazata van. A tagság feltétele, hogy a belépő legalább száz euró értékben részjegyet vásároljon.

A helyi pénz gazdaságélénkítő hatásának felvázolása előtt Perkovátz, az ötletgazda kijelenti: a gazdaságban a szükségesnél kevesebb forint van forgalomban, a hitel pedig drága. A helyi pénz ezeken a kondíciókon is tud javítani. Először is, a kékfrank forintfedezete folyamatosan a pénzintézetben gyarapodik, a helyett az utalványként működő helyi pénz mozog. Emiatt a hitel is olcsóbb, mert kisebb a bank kockázata. Ráadásul a kékfrank nem kamatozik, tehát nincs értelme felhalmozni, ezért gyorsan forog, azaz folyamatosan jelen van a helyi gazdaság vérkeringésében. A kékfrankot jegyzők névsora az utalvány honlapján is megtalálható. Magánszemélyként ott van köztük például a Sopronban élő zeneszerző, Szokolay Sándor, Ivanics Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, de akadnak nagyvállalkozók, kisiparosok, patikusok, boltosok is.
A legkisebb címlet ötszázas, a legnagyobb húszezres. Aprópénzük egyelőre nincs, a belvárosi fodrászlány azt mondja, forintban ad vissza, ha kell. A magyarok általában otthagyják borravalónak a viszszajárót, a néhány, kékfrankkal fizető osztrák azonban többnyire megvárja, míg kiszámolják a markába.

A kékfrank a magyar Pénzjegynyomdában készült, s ugyanolyan szintű biztonsági elemeket hordoz, mint a 20 ezer forintos. A portrékkal megegyező színű stilizált szőlő például dombornyomott, de van holografikus fóliája is a pénznek, s mikroírás is fölfedezhető az alnyomatán.