Borvidék: Pannonhalma

Borász: Hangyál Balázs

E-mail címe:

Kapcsolattartó: Hangyál Balázs

E-mail címe:

Mobil: 30/756-87-89

Település: Nyúl

Cím: Héma tető

URL: http://www.hangyalpinceszet.hu

Győrtől 8 km-re a Pannonhalmi borvidék szívében Nyúl községben elhelyezkedő vendégházunkba és pincészetünkbe várjuk szeretettel.

A családunk 7 ha saját ültetvényen gazdálkodik, Hangyál Pincészetkis lépésekben újabb és újabb korszerű alacsony kordonos szőlőterületeket telepítettünk. Az új és régi szőlőinkben kis tőketerhelés mellett a fajtától függően késői szüretelést választunk. Az elkészült borokat pincéből végső fogyasztóknak értékesítjük és lehetőség van borkóstolásra.

Vendégházunk a falu központjában csendes, Csendes és nyugonyugodt környezetben van. Ket- tő szobában 5 főnek tudunk szállást biztosí- tani. Mindegyik szobá- hoz különálló fürdő- szoba párosul. A vendégeknek lehető- ségük nyílik teljes felszerelt konyhában az elképzeléseiket megvalósítani. A kertben egy jó pohár nyúli bor társaságában bográcsozni vagy éppen grillezni.

A hozzánk érkező vendégek megismerhetik a nyúli emberek vendégszeretetét és a borhoz való kötödésüket.

A pincébe érkező vendégeket családias hangulatban várjuk. BorbemutatásA pince más szemszögből hagyományosan üveglopóból történik a házigazda kommentálásával. Bora- inkat boltíves pincében érleljük, amely XVII. századi tervek alapján épült fel. A borkóstoló után kényelmes körül- mények között a pince előtti térben fogyaszthatják el a kiválasztott borokat . Lehetőség nyílik itt, házias éttelek elfogyasztására is.
A kápolna szemből.Nyúl község fontos látnivaló a Szent Donát kápolna, amelyet a ter- mészeti értékekben gaz- dag "Szurdikon" lehet megközelíteni.
A vendégek a borkóstoló alatt hat borfajtával ismerkedhetnek meg, amelyekhez borkocsonyát társítunk. Az egész évben üzemelő pincékben kényelmesen 20-25 főt tudunk vendégül látni. Bórkóstolás előzetes bejelentkezés alapján.
Szőlőterületek

Gerha dűlő

A Gerha dűlő Nyúl központjától 2500 m-re található. A terület régen apátsági birtok részét képezte. A tengerszint feletti magassága 207 m. A talajadottsága csernozjom barna erdőtalaj, de a talajképző kőzet homokos lösz. Nyúl község, vagy is a borvidék egész területén a Pannon tenger volt, amelyben sűrűn váltakoztak a homokkő és agyagtelepek jellemzőek a mélységben, ahonnan a szőlő táplálkozik. A jégkorszak végén lehulló por pedig az egész térségben lösztelepeket hozott létre, amelynek vastagsága eltérő. A szívemhez ez dűlő áll legközelebb, mert itt kezdtünk el szőlészkedni.

Terület fekvése: Délkeleti és Keleti

A szőlőnek nagy részét 1965-ben telepítették, csak egy kis részt kellett felújítani.

A terület nagysága: 1,4 ha

Termesztett szőlőfajták: Olaszrizling 66 % Rizlingszilváni 12% Cserszegi fűszeres 10% Cabernet sauvignon 12 %

Héma dűlő

A Héma dűlő Nyúl mértani középpontjában helyezkedik el. A tengerszint feletti magassága 180 méter. A lösz vastagsága eléri itt 10 métert, nagyon érdekes bor termen rajta. A szőlőt itt tudom legjobban szem előtt tartani, mert itt található a borospince is.

Terület fekvése: keleti

Terület nagysága: 0,2 ha

Termesztett szőlőfajta: Chardonnay 60 % és Cserszegi fűszeres 40%

Széldomb dűlő

A Széldomb dűlő Pannonhalmától 2200 m-re Északra terül el. A szőlőterület karbonátos földes kopár talajtípussal jellemezhető enyhe lejtéssel. A morzsás szerkezetű homokos vályog, vályogos homok fizikai féleségű talajrétegek löszös homokos talajképző kőzeten alakultak ki. A talaj kémhatása gyengén lúgos.

A terület nagysága: 2 ha

Szőlőt 2010 tavaszán telepítettük, megpróbálkozunk visszaadni a termőterület adottságait ezért telepítettünk Rajnai rizlinget (33%), Fűszeres traminit (34%) és Chardonnayt (33 %).

Agármány dűlő

Az Agármány dűlő Győrújbarát központjától 1500 m-re található délre. A terület nagyon változatos talajjal rendelkezik. A morzsás szerkezetű homokos vályogtól égészen a barna erdő talajig, de a talajképző kőzet a löszös homok.

A terület fekvése Dél nyugat és Dél.

Terület nagysága: 3 ha

A szőlőt 1974-ben lett telepítve, ezt megpróbáljuk, ahogy az „erőnk” (pénztárca) engedi újra telepíteni. (Az újtelepítésben mindenképpen ki fogom próbálni a Irsai Olivért, Sauvignont, Szürkebarátot és Merlot.)

Termesztett szőlőfajta: Ottonel muskotály 100%

Báródomb dűlő

A Báródomb egy karnyújtásira van Győrújbaráthoz, szerintem a borvidék legjobb dűlője. Egy kiemelkedés tetején helyezkedik el, enyhe lejtése Délnyugatra irányul. Nem írok többet róla, mert majd mikor be lesz telepítve és első terméséből bor készül akkor be fogja bizonyítani mért is mondtam, hogy legjobb.

Területnagysága: 0,4 ha (ugar)




Borvidék

Pannonhalmi borvidék története

Az egyik első írásos emlékünk, a Szent Márton hegyén fekvő monostor (ma Pannonhalmi Főapátság) alapítólevele már egyértelműen utal a vidék borkészítési hagyományára, hiszen a tized alá eső termények között az elsőként említi a szőlőt. Egy apátsági összeírás alapján 1093-ban a szőlőművesek a vidék lakosságának 17 százalékát tették ki. Egy 1198-ban kelt esztergomi vámszabályzat ugyancsak említi a sokorói borokat, tehát a tájegység már abban az időben is komoly borkereskedelemmel bírt. A XIV századtól a XVIII. századig Európa legnagyobb bortermelője Magyarország volt. Egy 1600-as évek elejéről származó összeírás szerint az apátság kilenced, illetve tized utáni jövedelme 2100 akó bor volt � azaz a vidéken több mint 10 ezer akó bor termett, s voltak falvak, ahol egy-egy családra 100-120 akó termés jutott. Rendelkezünk egy 1712-ből származó, a Szent Márton hegyéhez tartozó szőlőbirtokok gazdáinak kiadott rendtartással is � így például büntetés járt annak, aki az uraság és a hegymester engedélye nélkül, korábban leszedte szőlőjét. A borvidéken tehát nagyon szabályozott termesztés folyt. Egy a Pannonhalmi-dombságra kiterjedő 1874-es felmérés adatai szerint 4694 kh szőlőt műveltek - a leírás szerint a legtöbbet (1340 kh) Ménfőn. Felpécen 1269, Nagy-Baráton 1094 kh-at jegyeztek. A filoxériavész (1875) a borvidéken 1500 kh. területet pusztított el, az összterület 30 százalékát, ami országos összehasonlításban nagyon jó arány. Ennek köszönhető, hogy a direkttermő fajták � az Othello kivételével � elterjedése nagyon csekély mértékű lett. A borvidéken élőknek alapvetően nem tetszettek ezek az új fajták, ezért nagy erőfeszítéseket tettek a filoxéria, majd az 1880-as években megjelent gombabetegség, a peronoszpóra legyőzésére. Folyamatos volt a tőkepótlás, de már alkalmazták a szénkénegezést, valamint a bordói levet is annak érdekében, hogy a régi fajtákat megőrizzék, a megszokott minőséget a piacon biztosítani tudják. Ennek ellenére a termőterület 1914-re 1000 kh-ra esett vissza. A II. világháború után elöregedtek a birtokok, majd a z 1959-ben végrehajtott tsz-esítés után a termőterületeket táblásították. Az akkori állami rendelet 14 borvidéket említ � köztük a pannonhalmit. A nagyüzemi telepítések 1963-ban, Pannonhalmán indultak meg. Elterjedt a Lenz-Moser-féle magasművelés. A nyolcvanas évek végén a borvidéken 958 hektáron folyt nagyüzemi és további 3-400 hektáron háztáji szőlőtermesztés. A rendszerváltás után alkotott, 1990-es FM-rendelet önálló borvidékké tette a tájegységet, amelyhez Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd és Tényő települések I. és II. osztályú határrészeit sorolták. 1993 végéig a borvidék szőlő kataszteri felmérése is befejeződött. Abban az esztendőben 1080 hektár szőlőültetvény volt a borvidéken, ami 1998-ra 750 hektárra csökkent. 1997 októberében a hegyközségek nyilvántartása szerint 630 hektárnyi terület volt az ellenőrzésük alatt. A borvidéken akkor összesen 7 hegyközség működött � melyeknek Győrszemerén, Győrújbaráton, Nyúlon, Pannonhalmán, Pázmándfalun, Tényőn és Kajárpécen voltak a központjaik. Ez a felosztás egészen 2008-ig állt fenn.

A borvidék geológiája, talaja, éghajlata

A borvidék Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el. A Bakonyhoz sorolják, de attól a Bernát-patak tektonikus völgye elválasztja. A pannóniai rétegekből a kéregmozgások hatására a Pannonhalmi-vonulat, a Ravazd-csanaki vonulat és a Sokoró kiemelkedett. Legmagasabb pontja - ami egyben az egész borvidéké is - a Nyúli-hegy 317 méter magas. A Pannonhalmi-vonulat (keleti vonulat) kiemelkedő magaslatokkal és közbeeső völgyekkel tarkított, különféle fekvésekben gazdag, hullámzó láncolat. A borvidék legjellemzőbb talajképző alapkőzete a lösz. A DK-ÉNY-i vonulatokat mély vízmosások szabdalják. A borvidék talajadottságai változatosak. Az alapkőzeteken barna erdőtalajok, illetve kisebb arányban barnaföldek alakultak ki. A borvidék klímája kedvező. Az évi középhőmérséklet 10 C°. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 2000 óra körül alakul. Az évi csapadékösszeg sokéves adatok alapján 600-650 mm között várható. A csapadékeloszlás viszonylag szerencsésnek mondható.

A borvidék települései:

Écs

A Győrtől 16 kilométerre fekvő települést több mint 1700-an lakják. Első írásos említése Esu, Echu néven 1172-ből való. Szőlősök és győri várnépek lakhelye volt. A középkorban a pálosok, a johanniták rendje, majd a győri székeskáptalan birtokolta. Az 1809-es francia hadjárat nyomait máig őrzik a dézsmapince falába vésett feliratok. A mai Écs Nagyécsfalu és Nagyécshegy egyesítésével alakult meg 1936-ban. A település utcái a dombos részen a járhatóságnak megfelelően a horgasokat követik: ennek megfelelően zegzugosak és szűkek. Écs szőlőtermesztési, feldolgozási hagyományai közel ezer éves múltra tekintenek vissza. A környező településekhez hasonlóan ez a terület is a bencések szőlőtermő területe volt. Szőlőművelő kultúrája máig fennmaradt. ( www.ecsfalu.hu )

Felpéc

Felpéc Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Győrtől 21 km-re, délnyugati irányban fekszik, két középtáj: a Sokorói-dombság és a Marcal-medence találkozásánál. A középkori részletekkel is rendelkező evangélikus műemléktemplomát 1620-ban építették, majd barokk stílusban 1776-77-ben építették át. A római katolikus barokk templom 1752-ben épült. Védett természeti látnivalója a falutól északra fekvő homokdűnéken található ősborókás. A 7 hektáros terület a Fertő-Hansági Nemzeti Park része. A község fölött magasodó szőlődombon régi és újabb keletű pincéket, présházakat találunk, közöttük az 1817-ben épült Nádas Pincét. Felpécen nagy hagyománya van a borkészítésnek: szinte minden felpéci lakosnak van saját borospincéje és ízletes saját bora. ( www.felpec.hu )

Győrság

Győrtől 16 kilométernyire, dél-keleti irányban fekvő település. A falu felszíne rendkívül változatos, északon a sík területek, míg a déli részen a dombok és völgyek váltakozása teszi látványossá a település arculatát. Győrság első írásos említése egy 1153-ból ránk maradt oklevélen található. A korabeli emlékekben többféleképpen említik a települést, pl.: Kis-Ság, Villa-Ság. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. 1950-től egészen 1973-ig, mint önálló közigazgatási egység működött, majd Töltéstava községgel egyesítették. A közös tanács a falu kérésére a rendszerváltás előtt, 1989. december 31-én szűnt meg. Győrság így 1990. január 1-jétől ismét önálló közigazgatási egységként létezik. A falu címere által is hirdetett tradicionális szőlőkultúra bizonyítéka, a homokkőbe vájt Uraság-hegyi pincesor és a Kiáltó-hegyi pincesor. ( www.gyorsag.hu )

Győrszemere

Győrszemere a 83-as számú főút mentén, Győrtől 15 km-re fekszik. Lakóinak száma meghaladja a háromezer főt. A község településszerkezeti szempontból négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre. A Sokoró lábánál elhelyezkedő szőlőhegy a Felpéci út melletti házaival a dombvidék más helyein is megfigyelhető hosszan elnyúló egyutcás képet mutat. Győrszemere Árpád-kori település, első írásos említése 1213-ra tehető. 1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nembeliek tulajdona. Feltehetőleg nevét is e családtól kapta. Katolikus temploma 1749-ben, református temploma 1786-ban, evangélikus temploma 1807-ben, a nagyszentpáli kápolna 1863-ban épült. A Szent Vendel-képoszlop 1829-ben épült. ( www.gyorszemere.hu )

Győrújbarát

Győrtől mintegy 8 kilométernyire fekszik. Lakóinak száma meghaladja az 5 ezer főt. Első írásos említése az 1200-as évekből származik. A középkorban királyi szőlőművelők és besenyők lakták. Napóleon innen, a Kilátó-dombról irányította 1809-ben a kismegyeri csatát. A mai Győrújbarát négy, korábban különálló településből egyesült. A település részei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy. Győr közelsége miatt folytonosan fejlődő, népesedő település. A község polgármesteri hivatala ad otthont a borvidék központi irodájának is. ( www.gyorujbarat.hu )

Kajárpéc

Kajárpéc Győrtől déli irányban, attól 25 km-re található a Sokorói-dombság lábánál, a megye déli határánál. Lakosainak száma közelíti a másfélezret. A falu területén már a római korban is éltek, amit számos lelet bizonyít. Kajár első írásos említése pedig 1037-ből való, amikor is Szent István a bakonybéli apátságnak ajándékozta. Pécet 1237-1240 között említik először oklevelek. A mai község Kajár és Kispéc települések egyesítéséből, 1950-ben jött létre. A festői dombok lábánál húzódó falu csendes, nyugalmas. A borászat a falu egyik jellegzetessége, a település nyugati bejáratánál egy többnyire nádfedeles pincékből álló, műemléki védettség alatt álló pincesor máig őrzi a régmúlt hagyományait. ( www.kajarpec.hu )

Ménfőcsanak

Ménfőcsanak Győr egyik elővárosa, a megyeszékhely dél-nyugati peremén, az M1-es autópálya mellett, közvetlen csatlakozási lehetőséggel. 1934-ben három falu (Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő) egyesítésével nagyközségi rangra emelkedett, majd 1971-ben lett Győr IX. kerülete. 1044-ben a település határában vívta a trónviszályt eldöntő csatáját Aba Sámuel és a Szent István király utódának Orseoló Péternek segítségére siető III. Henrik német császár (1044. július 5-én Aba Sámuel serege elveszítette a csatát). A település szülőtte Galgóczi Erzsébet, Kossuth-díjas írónő, akinek emlékére 1991-ben nyílt állandó kiállítás a XVII. században épült Bezerédj-kastélyban. ( www.menfocsanak.hu )

Nyalka

Győrtől 23 kilométerre fekvő község. Lakóinak száma csaknem félezer. Első írásos említése Szent István király 1001-es oklevelében olvasható, amikor a bencés rendnek adományozta. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A településen több, népi építészeti emlék, lakóház is látható, egy részük szépen felújított. A nép kultúra ápolása egyébként is fontos a faluban, hiszen tánccsoporttal és nép színjátszókkal is rendelkeznek. Viszonylagos "elzártsága" miatt, a csendet, a jó levegőt, a hamisítatlan falusias életmódot keresők számára ajánlott. ( www.nyalka.hu )

Nyúl

Nyúl több mint 4 ezer lakosú község Győrtől mintegy 6 kilométerre, déli irányban, a 82-es főút mellett. A bronzkor óta lakott hely, első írásos említése 1037-ban származik. A 25 km2-en elterülő község észak felé a Kisalföld lapályára tekint, dél-nyugaton pedig a Sokorói-halomvidék párhuzamos dombsoraira támaszkodik. A dombhátak (pl. a kilátóval megemelt Szent Pál-domb) remek körpanorámát kínálnak. Az erdőhatár alatti dombokon nagy múltú szőlőkultúra díszlik. A település talán legizgalmasabb látnivalója a Szurdik, amely Európa egyik legnagyobb víz vájta homokkő szurdokvölgye, amely 600 méter hosszú és magassága helyenként a 20-30 métert is eléri. A löszmélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak. ( www.nyul.hu )

Pannonhalma

Pannonhalma Győr-Moson-Sopron megyében található, Győrtől 15 km-re. Pannonhalma az azonos nevű kistérség, benne 18 település irányítási központja. Neve 1965-ig Győrszentmárton volt. Legfőbb látványossága a 996-ban alapított, világörökség címmel bíró Bencés Főapátság. A XIX. században már járási székhely volt, fejlődő iparral (malmok, téglagyár, szeszfőzde). Pannonhalma 1970-ben kapott nagyközségi címet, majd 2000-ben városi rangot kapott. A történelmi borvidék hagyományaihoz méltóan 200 hektáron szőlőt termesztenek, valamint a kapacitáskihasználás miatt a környék jó minőségű szőlőjét is felvásárolják. A tárolókapacitás mintegy 30 ezer hl. ( www.pannonhalma.hu )

Pázmándfalu

A község Győrtől 15 km-re délkeletre a Sokorói-dombság északkeleti részén helyezkedik el. A település Szent István hívására a német lovagokkal érkező Pazman lovag birtoka volt. A török korban elpusztult falut református magyarok telepítették újra. A mai település Pázmándfalu és Pázmándhegy 1950-es egyesítésével jött létre. A szőlő és borkultúra nagy hagyományokkal rendelkezik, már a középkorban is sok szőlőművelő élt a faluban. Az új hegyközségi szabályozás bevezetése után pedig, 1995-ben, Pázmándfalu Győrsággal közösen hegybírót választott. ( www.pazmandfalu.hu )

Ravazd

A Győrt Veszprémmel összekötő 82. számú főút mentén, Győrtől 25 km-re található a csaknem 1300 lakost számláló település. Először egy 1002. évi pápai oklevél említi a település első, Szent Villebald püspöknek szentelt templomát, valamint egyik (ma Béla-kút néven ismert) forrását, mely a középkorban búcsújáróhely volt. A monda szerint Béla a tatárok elől menekülve e helyen pihent meg, s ivott a már említett forrás vizéből. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is finom borokat készítenek az itt termő szőlőből. ( www.ravazd.hu )

Tényő

A másfélezer lakosú település Győrtől 18 kilométerre fekszik. Már egy 1200-as évek első feléből származó királyi összeírás említi. Lakói nagyrészt szőlősgazdák, illetve kádárok voltak. A borkultúra a későbbiekben is meghatározta fejlődését, az 1936-os párizsi világkiállításon aranyérmet nyert egy burgundi bora. Tényő északi részén található az egyik végpontja annak az erdőgazdasági aszfaltútnak, amely a Sokoró főgerincén végighaladva 270-280m magasságban kanyarog az erdőben, majd 13 km-rel délebbre, Ravazd területén végződik. A személygépkocsik forgalmát ugyan az erdőgazdaság nem engedélyezi, de a kerékpáros turisták számára ez a panoráma út remek kirándulást tesz lehetővé. Nem messze az aszfaltút tényői végétől található az Árpád-kút nevű forrás, amelyről a helyi legenda azt tartja, hogy Árpád vezér és kísérete 903-ban erre járván ivott a forrás vízéből. A településen a hagyományos népi építészet néhány szép emlékét is megtekinthetik a látogatók. Tájház: Kétsor u. 18. Látogatható: április 1-jétől, október 31-ig naponta, hétfő kivételével, 10-től 16 óráig.